Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített jelentés. Valódiságát, megbízhatóságát leltárral és könyvvezetéssel kell alátámasztani.
A beszámoló részei:

  • mérleg
  • eredmény kimutatás
  • kiegészítő melléklet

Mérleg: egy olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan, pénzértékben mutatja ki. Egyfajta vagyonkimutatás.

Eredmény kimutatás: olyan számviteli okmány, amely adott időszakra vonatkoztatva, pénzértékben, meghatározott formában mutatja a vállalkozás bevételeit, ezek ráfordításait, az eredmény levezetését.

Kiegészítő melléklet: a vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi előírás határozza meg, de a vállalkozás döntésétől függően egyéb olyan adattal is kiegészülhet, amely ezen célt szolgálja.

 

Adóbevallás

 Az adóbevallás az a kimutatás, amelyből az adózó adófizetési kötelezettsége megállapítható. Tartalmazza mindazokat az adatokat, melyek az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó megállapításához szükségesek. Az adózó az önadózással megállapított adóról adóbevallást tesz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, illetve elektronikus úton.

 

Fontosabb adóbevallások:

 

  • Járulékok: minden hónap 12. -ig
  • ÁFA: bevallási időszakot követő hónap 20. -ig (havi, negyedéves, éves)
  • SZJA:  - magánszemélyeknek: adóévet követő év május 20. -ig
               - egyéni vállalkozóknak: adóévet követő év február 25. -ig
  • Társasági adó: adóévet követő év május 31. -ig
  • Iparűzési adó: adóévet követő év május 31. -ig

 

Számviteli szabályzat

A 2000. évi C. tv. - Számviteli törvény 14. §-nak (3)-(12) bekezdései ezt írják elő:


(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.

(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.

(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költség nemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.

(11) Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.

(12) A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. --> Tehát NEM a könyvelő!!!

 

A számviteli politikán kívül minden vállalkozásnak el kell készítenie a számlarendjét is, amely tartalmazza a számlatükröt, számlamagyarázatot, és a bizonylati rendet!!!

 

  A BÜNTETÉS MÉRTÉKE, ha nem állnak rendelkezésre ezek a szabályzatok:

Pénzkezelési szabályzat hiánya: magas büntetést von maga után! Addig büntet a NAV, ameddig el nem készül!
A többi kötelezően elkészítendő szabályzat hiánya esetén darabonként is büntet. Természetesen ezek hiányára is vonatkozik a büntetés duplikálása mindaddig, ameddig nincsen a gazdasági társaságnak elkészítve!!!
A (12). bekezdés ezért a gazdasági társaság vezetőjét bünteti!
Az ő felelőssége elkészíttetni és nem a könyvelő feladata, mint azt sok vállalkozó gondolja.

 

Könyvelő irodánk vállalja kötelezően elkészítendő számviteli szabályzatainak  összeállítását!